A könyvtárba vetett bizalom összefügg a hitelesség imázsával - a mesterséges intelligencia által generált tartalmak áradatában is. Ám érdemes tisztában lennünk az alábbiakkal. (MG)

A mesterséges intelligenciával előállított vizuális tartalom elárasztja a netet, ráadásul az AI-képek egyre életszerűbb hatást keltenek. Egy magyarországi felmérés alapján már a ráhibázás szintjéhez közelít, mennyire tudjuk, hogy a valóságot látjuk-e.

A generált tartalmak kiszűrésében a legfiatalabb korcsoportok teljesítettek a legjobban. A 10-17 évesek 60 százalékos találati arányával szemben a nyugdíjaskorúak az esetek felében sem ismerték fel az AI által létrehozott tartalmakat. A magasabban iskolázottak meglepő módon nem teljesítenek trendszerűen jobban a kevésbé képzetteknél, az aktívan tanulók azonban - a hibahatáron mozgó 1-2 százalékkal - mintha sikeresebben tudnának különbséget tenni. A legszkeptikusabbnak - akik a legtöbb generált képet szűrik ki, de sok igazi fotó valódiságában sem bíznak meg - a tovább nem tanuló érettségizettek bizonyultak.

Kijózanító adat, hogy a legszemfülesebb kitöltők is csak 70-80 százalékos arányban találták el a tartalmak eredetiségét, és a mesterséges intelligenciát használók is csak átlagosan pár százalékponttal ismerték fel biztosabban (54,0) a generált képeket, mint akik maguk nem élnek ilyen eszközzel (49,6). A hétköznapokon ráadásul bizonyára még gyengébb szűrési képességgel kell számolni, mivel a kvíz kérdésfeltevése eleve tudatos vizsgálódásra ösztönöz, míg böngészés közben az ember inkább csak a benyomásai alapján értékeli a látottak megbízhatóságát.

Öröm az ürömben, hogy a megtévesztő tartalmakkal szembeni kiszolgáltatottságukkal a magyar felhasználók nagyrészt tisztában is vannak.